2016. július 23., szombat

9.rész Az utolsó nap

Reggel a nap simogatására keltem. A filmekben ilyenkor mosolyogva felülnek és kinyújtóznak, de én nem. Valami átok félét motyogva fordultam a másik oldalamra és húztam fejemre a takarót. Valami nagyon nem stimmelt, de se erőm, se kedvem nem volt megkeresni mi is az. 
Még picit punnyadtam a takaró alatt, majd kidugtam a fejem és felültem. Hunyorogva szeltem át a szobát tekintetemmel, de valami még mindig nem volt jó. Vállamat megrántva takaróztam ki, majd léptem a papucsomba. Mosolyogva néztem Seungkwan ágyára, ahol békésen szunyókált. Óvatosan takartam be, majd indultam ki. Az ajtóba megtorpantam, majd felvont szemöldökkel fordultam vissza.

- Boo Seungkwan! - morrantam fel és vágtam hozzá a párnát, mire riadtan ugrott fel.
- Kicsim mi a baj?
- Hogy merészeltél otthagyni és az ágyadba aludni?
- Mondjuk úgy, hogy lerúgtál az ágyról! Arra keltem, hogy a földön koppantam. - túrt hajába álmosan.
- Uhh tényleg? - kuncogtam zavaromban és elpirulva néztem rá - Bocsi.
- Most ezért keltettél fel? - nyüszögött
- Igen! Jó nem is baj, mert nem szeretek egyedül reggelizni! - kuncogtam megfogva a kezét - Plusz ma is próbálok Wonwoo-val, szóval ma se fogsz nagyon látni! - motyogtam szomorúan.
- Hurrá! - morgott és csak ballagott utánam - Nincs időnk egymásra! Mikor fogunk eltölteni egy romantikus napot együtt? - torpant meg és magához húzva ölelt át.
- Amint vége ennek az egésznek! - néztem fel rá.
- Ígérd meg! - tartotta a kisujját.
- Megígérem! - fűztem össze kisujjainkat mosolyogva.
- Szeretlek! - puszilt a homlokomra.
- Én is! - bólogattam boldogan.
- Na menjünk együnk! - fogta meg a kezem és húzott a konyhába. Leültetett a székre, majd csak néztem ahogy sürgött-forgott.
- Seungi! Segítsek? - néztem mosolyogva, ahogy össze-vissza futkosott.
- Nem! - kuncogott
- Jó, jó rendben! - nevettem és kíváncsian néztem tovább.

Elég sokáig ügyködött valamin. Azt hittem valami különleges és nehéz, így amikor elém tette a kalácsokat és a tejeskávét nagyot sóhajtva haraptam ajkamba, nehogy elnevessem magam.

- Seungkwan... - sóhajtottam ismét, mosolyogva - Nagyon édes vagy meg minden, de.. 
- De? - kérdezte mosolyogva 
- Azért mert ez a kedvencem, nem azt jelenti, hogy csak ezt eszem meg. Ha minden nap ezt kell ennem egy idő után megunom.
- Szóval nem örülsz neki? - biggyesztette le ajkait.
- De, de nagyon örülök csak, majd máskor ehetnénk mást is. De tényleg örülök! - fogtam meg a kezét mosolyogva.
- Jó akkor, majd máskor csinálok mást. - mosolygott édesen - És izgulsz? Holnap van a nagy nap!
- Uhhum eléggé! - bólogattam miközben enni kezdtem.
- Ott leszek veled és szurkolni fogok! Én fogom fogni a legnagyobb Melanis táblát. - mosolygott mire csak felkuncogtam.
- Ígéred? 
- Ígérem. - bólogatott és kaptam is egy lágy puszit ajkaimra.

Mosolyogva ettem tovább, majd elgondolkodtam. Mi nem is csókolóztunk még normálisan. Sőt.. Mire várhat? Jelre vagy akár arra, hogy én tegyem meg? Mert ha arra akkor sose csókolózunk. 

A gondolkodásomból Wonwoo zökkentett ki.
- Jó reggelt! - dörmögte azzal a mély hangjával és már borzolta is össze a hajam.
- Még egy ilyen.. - morogtam, de inkább abba hagytam és felsóhajtva motyogtam el egy jó reggeltet.
- Mi a baja? - nézett Seungkwanra.
- Eddig semmi baja nem volt. - rázta a fejét tanácstalanul - Mi a baj édes? - nézett rám nagy szemeivel.

Felsóhajtva ráztam meg a fejem és közelebb húzva a székem bújtam hozzá. Kicsivel később megéreztem magamon a kezét, amivel lágyan cirógatott. Elmosolyodtam lehunty szemekkel, de ez se tartott sokáig, mert jött Joshua, aki szintén összetúrta a hajam.

- Joshuaaaa... - nyafogtam, jobban Seungkwanhoz bújva.
- Most mi az? - nézett rám értetlenül, de Seungkwan legyintett csak.

Épp, hogy lenyugodtam volna, mikor az az idióta leaderünk jött a konyhába. Átölelve mindkettőnket, szorított magához és borzolta össze a hajunkat.
- Hogy van az én gerle párom? - vigyorgott.
- Jól, de kérlek engedj! - próbált Seungi szabadulni, míg én lehunyt szemekkel vártam, hogy engedjen.
- Jó na! - nevetett, majd ahogy elengedett el is kezdtem magam igazgatni. Igazából próbáltam magam számolással nyugtatni, de több kevesebb sikerrel járt.

Felálltam, majd lassan néztem végig mindenkin. egy nagy sóhaj után, aztán egy lágy mosoly mögé rejtettem az idegességemet.
- Egyszer mondom el! - mosolyogtam - Attól még mert maknae vagyok nem azt jelenti, hogy ezt megtehetitek. - mutattam a fejemre - És most ha megbocsájtotok.. - bólintottam lágyan, majd ahogy megfordultam jött is Vernon.

- Mi az kislány? Idegesnek látszol.. - ment el mellettem és borzolta össze a hajam. Fújtatva trappoltam ki a konyhából, mire egy álmos Mingyu-ba ütköztem.
- Hé, hé. Jó reggelt! - mosolygott rám édesen. Pff mintha meghatna - Mi a baj?
- Ahj semmi! - ráztam a fejem és kikerülve indultam fel. Hallottam, hogy kinevet így még lekiabáltam neki az ajtóból, hogy 'Ne nevess', majd bevágtam magam után az ajtót. Az ágyra vágódtam, majd úgy döntöttem inkább készülök, mert  megyünk próbálni.

Összeszedtem magam, majd magamhoz vettem egy törölközőt, bugyit és a melegítőm mentem is a fürdőbe, hogy vegyek egy zuhanyt. Lassan vetkőztem, miután bekapcsoltam egy kis nyugtató zenét. Levetkőztem és már csak
 a bugyim volt. Bújtam ki belőle, amikor észrevettem, hogy nem olyan színű, mint amilyennek lennie kéne. Felsóhajtva vettem le, majd kezdtem el hideg vízzel kiöblíteni. 

- Seungkwan! - kiabáltam le neki, majd nem sokkal később meg is hallottam a hangját.
- Mondjad kicsim! - szólt be.
- Kérlek szépen menj el a boltba tamponért.
- M..Miért? - kérdezett vissza
- Tamponért. Van a szobában egy kis zöld doboz. Azt vidd magaddal és kérd meg eladót hogy segítsen!
- Háát...rendben. - adta meg magát.
- Jaj és kérj meg valakit, hogy menjen el a gyógyszertárba és kérjen menstruációs görcsre gyógyszert!
- Jó, rendben! - sóhajtott.
- Köszönöm! Siess! Szeretlek! - mosolyodtam el halványan
- Sietek! Én is szeretlek! - halkult egyre a hangja.

Lehet túl lényegre törő voltam, de hát ez most így sikerült. Amíg nem jött vissza, addig letusoltam és ahogy végeztem már kopogott is.
- Szívem! Itt van amit kértél.
- Ohh jó. Köszönöm! - nyitottam ki az ajtót és csak a kezem dugtam ki. Ahogy megéreztem a kezemben a dobozt, már húztam volna vissza a kezem, de lefogta azt és már csak egy puszit éreztem meg a kézfejemen. Lágyan elmosolyodtam és bezárva az ajtót kezdtem tovább készülni. Megoldottam a problémám így nyugodtan öltöztem fel.

Belebújtam a melegítőmbe, egy sima fehér pólóba, majd miután kifésültem a hajam mentem is le.
- Na kész vagy? - mosolygott Wonwoo.
- Uhhum, csak egy perc. - mosolyogtam és mentem is a konyhába szerelmemhez. Háta mögé álltam, majd átölelve puszilgattam meg.
- Mi az? - kuncogott megfordulva ölelésemben és ő is átölelt.
- Köszönöm. - mosolyogtam fel rá édesen
- Nincs mit! - mosolygott és már kaptam is volna a puszit csak Jeonghan közbe szólt.
- Miért nem készültél fel rá, hogy meg fog jönni? Miért ugráltattad Seungkwan-ékat? - morgott és a bögréjébe ivott.
- Mert előbb jött meg. - vontam fel a szemöldököm rá nézve.
- És nem gondolkodtál el azon, hogy terhes vagy? 
Ciccegve forgattam meg a szemeim és néztem újra rá.
- Egy: azt csak akkor lehet feltételezni, ha késik és nem akkor amikor előbb jön meg. Kettő: szűz vagyok!
- Én ezt megkérdőjelezném! - fújtatott.
- Igen és miért is? - vontam fel a szemöldököm és elengedve Seungkwant néztem rá.
- Mingyu, Seungkwan, Jooheon, Changkyun.. - kezdte el sorolni.
- Igen? Mi van velük? Jooheonnal és Changkyunnal egy mondatot váltottam, amikor itt voltak!
- És Mingyu? Ja és ki tudja mit csinálsz Wonwoo-val a "próbán." - mutatta ujjaival az idéző jelet.
- Mingyu-val barátok voltunk. Arról nem tehetek, hogy többet nézett a dolgok mögé. Wonwoo-val pedig próbálunk!
- Uhhum, persze... - bólogatott.
- Te most minek nézel engem? Ha? - emeltem kicsit fel a hangom.
- Mindegy... - vigyorgott
- Baszd meg! - morogtam
- Tessék? - fordult hátra.
- Baszd meg! Így már érted? - artikuláltam neki, majd otthagyva indultam a szobába. Wonwoo is hallotta így, ha be akar köpni a leadernek akkor ő is tud nekem segíteni.

A szobába a hátizsákomba dobtam a "zöld dobozt" a telefonom és egy üveg vizet. Felvettem még egy szürke pulcsit, aminek a csuklyáját felhúztam, majd meg a szemüvegem is felvettem és lementem.
- Mehetünk? - mosolyogtam Wonwoo-ra.
- Uhhum... - bólogatott. Még odajött Seungkwan, majd egy puszi után indultunk is.


Seungkwan POV

Egész jól indult a reggelünk, azt leszámítva, hogy hogyan keltem. Boldog voltam, hogy boldog, de aztán amikor jött Wonwoo tudtam, hogy nem sokáig lesz.
mikor felment csak felsóhajtottam miközben Wonwoo szólalt meg.
- Köszi! Most jó lesz vele próbálni! - sóhajtott Melani helyére ülve. Fejét a vállamra hajtotta és rám nézett.
- Seungi! Beszélj vele! - nézett rám nagy puppy szemekkel.
- Jó, beszélek! - bólogattam mosolyogva, majd meg is hallottam a nevem. Egyből felálltam és mentem is fel.

Ahogy meghallottam mit is kér tőlem lesápadtam, de közben el is pirultam. Persze mi mást mondhattam volna? Egyből belementem és már mentem is öltözni. Miután kész lettem lementem.
- Megvan mi baja volt! - sóhajtottam - Mennem kell tamponért!
- Mi? - nevetett fel Vernon. Woozi pedig meg se tudott szólalni a nevetéstől.
- Tényleg, nagyon vicces! - bólogattam grimaszolva
- Elviszlek kocsival! - állt fel a leader
- Jó, köszönöm! - bólogattam - Ja és azt mondta, hogy valaki legyen szíves elmenni a gyógydzertárba.
- Majd én elmegyek! - állt fel Mingyu és ment is fel.
- Feleségül ne vegyük? - morgott Jeonghan.
- Most meg mi bajod? Megkért, mi meg szívesen megtesszük! - néztem rá
- Hajrá! Csicskuljatok! - fordult el és mosogatni kezdett

Fejemet rázva néztem a leaderre aki szintén a fejét rázta. Lasdan megjött Mingyu is, majd mentünk. Azt tettem amit mondott..kértem segítséget a boltba így egyből a kezembe nyomták és fizettem is ki. Miután kifizettem mentünk a gyógyszertárba. Ott Mingyu ment be, de egy perc múlva már a kocsiba szállt be. Elég gyorsan végzett így siettünk haza, majd fel is mentem.

Amíg Melani nem végzett a konyhába vártam. Jeonghanról csak úgy sugárzott a féltékenység vagy a düh, de szerintem mindkettő.
Aztán amikor Melani megjött egyből Jeonghanra néztem. Tudtam, hogy nem lesz jó vége de amiket mondott még engem is felidegesítettek. Nem mertem beleszólni így hagytam had intézzék el.
Amikor Melani azt a bizonyos B betűs szót kimondta kicsit meglepődtem dehát megérdemelte. Mikor aztán felment Jeonghan nagy levegőket véve próbálta lenyugtatni magát.
- Gratulálok Seungkwan, szép egy barátnőd van. Szemtelen, káromkodik és még sorolhatnám. De ezt nem ússza meg. - rázta a fejét.
- De hát te idegesítetted fel. Kiprovokáltad... - akadtam ki. Gyorsan kisiettem, hogy még utolérjem szerelmem. Ahogy elértem egy gyors puszit adtam neki, majd megvártam míg elmennek.

               Seungkwan Pov end

Wonwoo-val addig csendben voltunk amíg oda nem értünk. Ahogy beértünk már várt minket a fodrászunk. Vagyis rám várt. Elkezdte mondani és mutogatni a képeket, hogy hogyan nézett ki Hyuna a klipbe és arra gongolt, hogy mivel szőke vagyok alapból is ezért levágja a hajam vállig. Max még világosít a hajamon hogy ne ugyan olyan legyen, mint Hyunának. Először nagyon nem akartam, aztán vegül belementem. Megbeszéltük, hogy holnap korábban bejövök és el is intézi. Elköszönt, majd mentünk is próbálni. 

Most a tánc tanárunk is jött felügyelni és ha, valami nem tetszett neki javított rajta. Egy két óra múlva volt egy órás szünetünk ahol kicsit beszélgettünk Wonwoo-val.
- Mi volt az Jeonghan-nal?
- Ja csak kötekedős kedvébe van. - rántottam meg a vállam
- Amikor mondta Seungkwan, hogy menni kell a boltba meg a gyógyszertárba akkor minket basztatott... - nevetett fel 
- Az szép.. - bólogattam
- Mindegy! Ne foglalkozz vele! - kuncogott
- És oppa...ki volt az a lány akit tegnap mondtál? - kiváncsiskodtam
- Ja...nem ismered. Régi osztálytársam akivel még mindig tartom a kapcsolatot. - mosolygott - De az idol élet nem egyszerű!

Nem mondtam semmit csak mosolyogva borzoltam meg a haját és már hallottuk is a tanárunk hangját.
- Lejárt az idő! Gyertek próbáljunk! - mosolygott kedvesen mire mi már álltunk is fel és tovább próbáltunk.

Nagyon sokáig próbáltunk. Olyan éjjel fél 12-ig benn voltunk, majd mentünk haza. Hulla fáradtan estünk be az ajtón, de csendbe közlekedtünk mert már mindenki aludt. Halkan vonszoltam el magam a fürdőig, majd gyorsan letusoltam és mentem Wonwoo-hoz.
- Oppa! Nem tudod hova rakták a görcsoldót?
- Mingyu vette. Gőzöm sincs hova tette. - rázta a fejét.

Felsóhajtva nyitottam be a szobánkba ahol már Seungkwan aludt. Nem feküdtem Seungi mellé mert nagyon fájt a hasam és csak forgolódni fogok így is. Úgy érzem túl hosszú lesz ez az éjszaka.

2016. február 9., kedd

8.rész A nagy hír

Reggel mosolyogva keltem fel. Seungkwan még mindig úgy ölelt, ahogy este. Egy kicsit kinyújtóztam, mire Seungkwan is mozogni kezdett. 
- Jó reggelt! - ült fel mosolyogva. - Jól aludtál? - hajolt le, majd megpuszilta a homlokom. 
- Uhhum... - bólogattam mosolyogva, majd én is felültem.
- Szóval akkor...mi? Tudod? - vakargatta a tarkóját.
- Szerintem igen. Szerinted?
- Szerintem is... - bólogatott vigyorogva. - És mikor mondjuk el nekik? - bökött fejével az ajtó felé.
- Amikor te jónak látod... - mosolyogtam rá, majd felálltam és kinyújtóztam.
- Akkor most! - állt mellém. - Azt akarom, hogy tudják, te csak az enyém vagy - vigyorgott egyfolytában.
- Hogyan szeretnéd elmondani nekik? - mosolyogtam, majd felvettem egy pulcsit.
- Fázol? - nézett rám aggódva.
- Picit - mosolyogtam.
- Öltözz fel normálisan - ment a szekrényemhez, majd elővett egy melegítőt, amit nem tudom hogy, de rám rángatott, majd még a pulcsim csuklyáját is a fejembe húzta.
- Na jó, ez túlzás - nevettem.
- Nem, nem az.. - rázta a fejét. - Inkább menjünk.. - fogta meg a kezem és elindultunk le. Fél úton megállítottam.
- Nem mondtad, hogy akarod elmondani..
- Majd meglátod csak gyere - húzott tovább teljesen a konyhába. Már S.Coups, Mingyu, Woozi és Jeonghan ott ültek és kávézgattak. Mosolyogva fordultak felénk és köszöntek.
- Jó reggelt - mosolygott Seungkwan, majd leült és az ölébe ültetett. S.Coups csak mosolygott. Már sejtette mi lesz.
- Figyeljetek egy picit... - kezdett bele Seungkwan, de a csengő megzavarta. S.Coups egyből ment és kinyitotta. Néhány perccel később, egy csomaggal jött vissza. Elég nagy volt, így Mingyu és Wonwoo is segített neki. A nappaliba vitték, mi pedig követtük őket. Mindenki leült és csak néztük a dobozt. Egy kis idő után megelégeltem az üldögélést és felálltam.
- Na jó én kinyitom... - indultam meg a doboz felé.
- Segítek! - jött oda Dino is és együtt kezdtük kibontani. Egy kis levél volt benne és néhány nagyobb dolog.
- Olvasd fel.. - nyomtam leaderünk kezébe. Bólintott, majd olvasni kezdte hangosan.
- Kedves Seventeen. Előző kis vetélkedőtök eredményét szeretnénk közölni veletek. Az első három helyezettet mondjuk. Akkor kezdjük is. A harmadik Woozi és Mingyu, a második Vernon és Seungkwan és az első páros pedig....Wonwoo és Melani. Nagyon gratulálunk nektek. A harmadik és a második helyezett nyereménye vásárlási utalvány, amivel bármit lehet venni. Az első helyezetté pedig egy megtiszteltetés. Még pedig az, hogy a következő nagyszabású rendezvényen (legközelebbi MAMA) elő kell adniuk a számukat, amivel felléptek. A szám igazi előadójuk előtt. Nincs sok időtök már, így gyakoroljatok és sok sikert! Szeretettel: Manager-nim.
Mikor végzett az olvasással, nagy szemekkel és tátott szájjal nézett fel.
- Ti...ti.. - mutatott rám és Wonwoo-ra. Széles vigyorral néztem Wonwoo-ra, majd átöleltem.
- Elég jók vagyunk.. - mosolygott hátamat simogatva. - Menjünk próbálni nem? - nézett rám.
- Igen. Menjünk... - bólogattam és felpattanva a szobába indultam.

*Seungkwan*

Kicsit sokkolt az egész. Olyan jó volt nekik, hogy ők lettek az elsők és ilyen nyereményük van. Én is örültem azért a mi ajándékunknak, így lepacsiztam Vernon-nal. Gratulálni akartam szerelmemnek, de már csak azt láttam, ahogy megy fel. Felsóhajtva utána indultam. Mikor felértem, már át volt öltözve és indulásra kész volt.
- Édesem! Nem is hagyod, hogy gratuláljak? - mosolyodtam el kezeim ölelésre nyitva. Amikor kezeimbe éreztem, szorosan öleltem magamhoz. Felszusszanva nyomtam puszit homlokára.
- Gratulálok! - mosolyogtam.
- Köszönöm! - mosolygott fel rám, majd felkapta a cipőjét, majd még oda jött egy gyors puszira.
- Sietek.. - mosolygott és el is tűnt. Azt hittem kicsit tölthetünk együtt egy kis időt. Tudom, hogy mindig együtt vagyunk, de most úgy akartam, mint egy pár. Felsóhajtva dőltem az ágyamra és az időt számoltam.
*End*

Ahogy lementem, már ott állt Wonwoo.
- Mehetünk? - mosolygott rám boldogan.
- Igen. Menjünk - bólogattam mosolyogva, majd elindultunk. Nem bírtunk magunkkal egész úton. Olyanok voltunk, mint az ovisok. Le akartuk hűteni magunkat, így vettünk egy jég kását. Megállapítottuk, hogy pénz kidobás volt, mert még mindig hülyék voltunk. Most jöhetett volna bármi. Semmi nem tudta volna elrontani a kedvünket. Lassan aztán a próba terembe. Leraktuk a cuccainkat, megnéztük a videónkat, hogy kicsit frissítsük az emlékeinket, majd próbálni kezdtünk. Estig próbáltunk. Tökéletesek akartunk lenni és amúgy is csak két napunk volt hátra. A próba végén elfeküdtünk a földön. 
- Oppa...elfáradtam - lihegtem felé fordulva.
- Én is..- bólogatott. - Szeretnéd magad lehűteni? - mosolyodott el.
- Jég kása? - vigyorogtam.
- Nem, dehogy. Ilyenkor hol kapsz jég kását? - nevetett fel. - Annál sokkal jobb.
- Akkor leszeretném - kuncogtam.
- Jól van.. - vigyorgott bólogatva, majd a táskájához ment. Elővette a vizes üvegét, majd azzal a lendülettel le is öntött.
- Na nee... - nevettem magamra nézve.
- De, de.. - bólogatott. Oda siettem én is a Táskához, majd elő vettem az üvegem és én is leöntöttem.


Eljátszottunk ezzel egy darabig, amíg a takarító néni be nem jött.
- Elnézést. Mit csinálnak? - szólt egy kicsit erőteljes hangon. Wonwoo kicsit zavartan, de beletúrt vizes hajába és megszólalt.
- Próbálunk - jelentette ki.
- Mit próbálnak? Hogy hogyan kell eláztatni a próba termet?
- Nem..mi épp végeztünk... - próbálta elmagyarázni, de a néni nem hagyta.
- Minden úszik a vízben. Ezt felszívja a parketta és tönkre megy. 
- Feltöröljük... - morrant fel kicsit idegesen Wonwoo és a wc-be ment törlőért és elkezdte feltörölni. Én is magamhoz vettem kis papírt és segítettem neki. Lassan végeztünk, és felkapva a cuccait elindult kifelé. Én még meghajoltam a néni előtt, majd Wonwoo után siettem.
- Várj... - ragadtam meg a kezét, és próbáltam felvenni vele a tempót. - Mi a baj? - néztem fel rá.
- Egyszer érzem jól magam, akkor is elrontják... - morgott tovább.
- Miért nem szokott jó kedved lenni? - kíváncsiskodtam tovább.
- Azért mert... - állt meg az ajtó előtt. - Nem lehet enyém az a lány aki tetszik... - ment be a lakásba. Kicsit elgondolkodtam az ajtó előtt, majd én is bement utána. Egyből Mingyu támadott le.
- Mi a baja Wonwoo-nak? - nézett rám nagy szemekkel.


- Elrontották a hangulatát... - sóhajtottam, majd a szobába mentem. Seungkwan egyből felugrott és átölelt.
- Elfáradtál? - simogatott meg.
- Igen - bólogattam. - Szóval elmegyek tusolni és lefekszek - mosolygok fel rá és elkezdtem vetkőzni. Magamhoz vettem a cuccaimat, majd elmentem tusolni. Egy jó tusolás után teljesen elálmosodtam, így nehezen bevánszorogtam a szobába. Amikor beértem elmosolyodtam. Seungkwan fogadott vigyorogva.
- Leágyaztam neked nyuszim... - mosolygott.
- Köszönöm.. - mosolyogtam és megpusziltam. - Alszol velem?
- Megvárom amíg elalszol. - mosolygott, majd lefeküdtünk együtt. Hozzá bújtam szorosan és lassan el is aludtam.

2015. december 6., vasárnap

7.rész Folytatás

Nagy könnyes szemeivel rám nézett. Nem mondott semmit. Talán csak gondolkodott. Nem bírtam már a válaszra várni.
- Segítek dönteni jó? - emeltem meg állát és magamhoz húzva leheltem egy apró csókot ajkaira. Nem is hívható csóknak, hisz ajkaink épp, hogy összeértek és nem is mozgattuk őket. Ez szimplán csak egy hosszabb szájra puszi.
Elváltam ajkaitól és mélyen szemébe néztem.
- Szeretlek! Már amióta megláttalak - mosolygok, de még mindig nem mond semmit, ami miatt kezdem kicsit kínosan érezni magam.
- Nyugodtan mondd meg ha te nem így érzel, csak kérlek szólalj meg!
Láttam, hogy egy nagyobbat nyel, majd már nekiállt volna, erre Dino jött be.
- Hyung azt üzeni S.Coups, hogyha vacsorázni szeretnétek, akkor most gyertek, mert később nem ehettek.
- Jó - bólintottam. Ilyen hamar elment az idő?
- Én megyek eszek! - állt fel Melani. Persze ilyenkor megtud szólalni. Ha meg valami fontosról akarok beszélni, akkor nem.
- Jó én is megyek! - sóhajtottam, majd elindultam lefelé. Egymás mellé ültünk, amit csodáltam. Enni kezdtem, közbe pedig folyton Melanit néztem. Nem evett, csak turkálta az ételt. Néha egy falatot megevett, de semmi nem fogyott a tányérjáról.
- Köszönöm! - tolta ki a széket és elindult fel.
- Holnap Weekly Idol úgy készülj! - szólt utána a leader. Csak bólintott és ment is tovább. Ennyire összezavarodott vagy mi? Kicsit szomorú voltam, de hát ez van. Nem is tudom mit vártam.
Megettem a vacsorát, majd megköszöntem és felmentem. Nem a szobába mentem, hanem a fürdőbe tusolni. Kicsit megnyugtatott. Jó volt a meleg víz alatt állni. Körülbelül egy órát álltam ott, majd egy törölközőt tekertem a derekamra és a szobába mentem. Ott ült az ágyon és nyomta a telefonját. Amikor elmentem előtte, végignézett rajtam, majd folytatta tevékenységét. Nem szólt hozzám még azután se, hogy felöltöztem és mellé ültem.
- Most haragszol?
- Nem - rázza fejét.
- Akkor miért vagy ilyen?
- Csak nem akarom, hogy hülyeséget csináljunk.
- Szóval akkor nem... - sóhajtottam.
- Hidd el én belemennénk, de... adj egy kis időt.
- Mennyit?
- Csak néhány napot. Addig viselkedjünk úgy, ahogy szoktunk.
- Jó! - mosolygok, majd kivettem kezéből a telefont és az éjjeliszekrényre raktam. - Jó éjszakát! - simogatom meg fejét és lefekszek a helyemre. Megvártam amíg elalszik, majd nyugodtan aludtam el én is.




~ Másnap ~ (Melani szemszög)




Este hamar elaludtam, ma mégis olyan nyúzottan keltem. Magamtól keltem, ami csoda, hisz mindig valaki ébreszt. Lehet megviseltek a tegnapi dolgok. Azt nem értem, miért lepődtem mikor a naplójába olvastam, hogy szerelmes belém. Tudom, hogy szeretem, de nem tudom jó lenne e a bandának. Mivan ha szakítunk? Nem lenne olyan a kapcsolatunk, mint volt. Veszekedések lennének.
Miközben ezen gondolkodtam, már a konyhába voltam és a leaderbe ütköztem.
- Maknae, felkeltél? - ölel magához. - Mivan veled?
- Én se tudom! - sóhajtok. - Beszélhetünk?
- Persze! Csinálok gyorsan neked tejeskávét és utána a tied vagyok - mosolyog. Amíg csinálta a kávét, az asztalhoz ültem. Mikor végzett lerakta elém.
- Na mondd csak! - mosolyog.
- Szóval...hol is kezdjem? - gondolkodok el.
- Eszembe jutott valami. Gondolkozz csak, addig elmondom. Na hát...elfelejtettem tegnap mondani, hogy hívott manager-nim tegnap a Weekly idolal kapcsolatban. Mondta, hogy a csapatokon más színű pulcsi lesz, de te meg keverve leszel. Vagyis a hip-hop team és a vocal team színeibe leszel öltöztetve.
- Na ne...Nem elég, hogy egyedüli lány vagyok, most még én leszek a különc is aki két csapatba van.
- Na, ne morogj! Inkább mondd amit akartál - simogatja meg a fejem mosolyogva.
- Szóval, ha összejönnék egy taggal, mit reagálnátok?
- Ha nem Mingyu, akkor örülnénk, de ha Mingyu. akkor senki se örülne.
- Jaj, nem Mingyu! Hova gondolsz?
- Mondd hogy Seungkwan! - csinál úgy, mint aki imádkozik.
- Honnan tudtad? - nézek rá nagy szemekkel.
- Mindenki tudja...szoktunk neki segíteni, hogy a kedvedbe tudjon járni.
- De édes... - mosolyodok el.
- Szóval összefogtok jönni?
- Még nem tudom. Mivan ha szakítunk?
- Most ne azzal foglalkozz. Ráérsz akkor.
- Jó, majd beszélek vele miután megjöttünk.
- Helyes! Addig menj, vegyél fel valamit, aztán lassan indulunk.
- Köszönöm! - puszilom meg, közbe pedig megjött Seungkwan is.
- Jó reggelt! - mosolygott szokásosan.
- Jó reggelt! - puszilom meg őt is, majd eltűnök a szobába. Nyugodtan öltöztem fel.
Felvettem egy melegítőt, egy bakancsot és egy nagyobb pulcsit. Miután kifésültem a hajam, egy kontyba fogtam, úgyis majd ott rendbe szednek. A nagy bundás kabátom a kezembe vittem le a nappaliba. Hansol-al együtt értünk a nappaliba. Megálltunk ott ahol voltunk, majd végignéztünk egymáson. Ugyanúgy voltunk felöltözve, vagyis ugyanolyan stílusba.
- Rap style? - néz rám.
- Nem annak szántam.
- Pedig nagyon úgy néz ki.
Elmosolyodtam és nem mondtam neki semmit. Egymás mellé ültünk és vártuk a többieket, közbe pedig a telefonunkat nyomtuk.
Lassan oda jött Hoshi, Seokmin, Seungkwan és Dino.
- Azt figyeljétek, mint az ikrek! - ül be közénk és átkarol minket.
- Wow! Tényleg! - nevetnek a többiek és ők is leülnek.
- Hülyék vagytok...  - morog Hansol én pedig helyeselek.
- Nem hiszed el? Nagyon hasonlítotok. Neked se ázsiai szemed van és neki se. Most annyi a különbség, hogy ő szőke, te meg barna - mondta Seokmin.
- Igen? - veszi elő a telefonját Hansol és megnézi benne magát, majd engem is szemügyre vesz. - Igaz! - mosolyodott el boldogan.
- Add ide, csinálok rólatok egy képet - veszi ki a kezéből a telefont Seungkwan.
- Jó, de jó legyen, mert fel akarom rakni közösségi oldalakra - helyezkedik el úgy, hogy jó legyen a képen. Én is elhelyezkedtem, majd bepózoltunk és csinált rólunk Seungi néhány képet. Mire végeztünk a képekkel, a többiek is végeztek, majd beültünk a kisbuszba és a helyszínre vittek minket. Az volt az első, hogy mindenkit felöltöztettek és kisminkeltek. Én egy rózsaszín fekete összeállítást kaptam és egy erős sminket.
Mikor mindenki készen állt, Dony es Cony bekonferált minket, mi pedig meghajolva bementünk.
- Huu...milyen sokan vannak. Többen, mint bárki, aki itt járt nálunk. Még az Exonál is.
- Még náluk is?
- Igen - bólogat Cony. - Akkor had halljuk a csatakiáltást.
Megmutattuk a csatakiáltást, majd jöttünk sorra és mindenkinek be kellett mutatkoznia.
- Oh egy lány. Van ott egy lány - örültek meg az MC-k. - Először akkor mutatkozz be te kérlek - mosolyognak.
- Melani vagyok a Seventeen maknaéja - mosolygok kedvesen.
- Jól látjuk, hogy te a vocal team és a hip-hop team- be vagy?
- Igen - bólintottam.
- Később akkor meghallgatunk valamit tőled, de akkor haladjunk.
- Hansol... - mosolyognak. - Ti testvérek vagytok? - néznek rám, majd vissza Hansolra.
- Nem, nem - nevetünk.
- Mi is ezt mondjuk nekik, hogy testvérek. Nem hisznek nekünk - rázza a fejét Hoshi.
- Pedig aztán elmehettek ikreknek - túloz Dony. - Sebaj. Folytasd.
- Hip- Hop team maknaéja vagyok - mosolyog.
- Szóval akkor közös produkció lesz - mosolyognak és összedörzsölik a tenyerük. - Alig várjuk.
Lassan aztán mindenki bemutatkozott, majd Dony és Cony rám és Hansolra nézett.
- Akkor had halljuk a közös produkciót.
Még sose rappeltem Hansol-al. Sőt egyedül is csak egyszer és azt is betanultam. Megbeszéltük, hogy az adore u -ból fogjuk az ő részét és Dino-ét. Elkezdtük, végül pedig elég jó volt. A végén meghajoltunk és visszaálltunk a helyünkre. Még bemutatták a profilunkat, a végén pedig a fiúk táncoltak. Én akkor még nem nagyon voltam amikor betanultak együtt egy táncot, így én kimaradtam most ebből. A műsor végén megköszönték, hogy itt voltunk és egy kicsit még szórakoztunk, majd haza mentünk. Egész hazafele úton szívattuk egymást. Mi persze Hansol-al egyfolytában azt kaptuk, hogy ikrek vagyunk. Hoshi csinált live-ot is, amibe egyfolytában azt mondta, hogy Hansol és Melani az ikrek. Nagyon sokat nevettünk.
Hazaérve mindenki fáradtan feküdt az ágyába.
- Seungi... - szóltam neki az ágyba feküdve. - Gondolkodtam.
- Igen? - fordul felém.
- Szeretlek... - mosolyogtam.
- Mi?
- Jól hallottad.
- Ez most komoly?
- Ahham... - mosolygok. Egyből felpattant, majd mellé feküdve átölelt.
- Én is szeretlek - mosolygott és puszit nyomott homlokomra. Mosolyogva bújtam mellkasába.
- Velem alszol?
- Persze... - mosolyog. Még jobban bújtam hozzá.
- Jó éjszakát - puszilt meg újra.
- Neked is - mosolygok, majd lassan elalszok.