2016. július 23., szombat

9.rész Az utolsó nap

Reggel a nap simogatására keltem. A filmekben ilyenkor mosolyogva felülnek és kinyújtóznak, de én nem. Valami átok félét motyogva fordultam a másik oldalamra és húztam fejemre a takarót. Valami nagyon nem stimmelt, de se erőm, se kedvem nem volt megkeresni mi is az. 
Még picit punnyadtam a takaró alatt, majd kidugtam a fejem és felültem. Hunyorogva szeltem át a szobát tekintetemmel, de valami még mindig nem volt jó. Vállamat megrántva takaróztam ki, majd léptem a papucsomba. Mosolyogva néztem Seungkwan ágyára, ahol békésen szunyókált. Óvatosan takartam be, majd indultam ki. Az ajtóba megtorpantam, majd felvont szemöldökkel fordultam vissza.

- Boo Seungkwan! - morrantam fel és vágtam hozzá a párnát, mire riadtan ugrott fel.
- Kicsim mi a baj?
- Hogy merészeltél otthagyni és az ágyadba aludni?
- Mondjuk úgy, hogy lerúgtál az ágyról! Arra keltem, hogy a földön koppantam. - túrt hajába álmosan.
- Uhh tényleg? - kuncogtam zavaromban és elpirulva néztem rá - Bocsi.
- Most ezért keltettél fel? - nyüszögött
- Igen! Jó nem is baj, mert nem szeretek egyedül reggelizni! - kuncogtam megfogva a kezét - Plusz ma is próbálok Wonwoo-val, szóval ma se fogsz nagyon látni! - motyogtam szomorúan.
- Hurrá! - morgott és csak ballagott utánam - Nincs időnk egymásra! Mikor fogunk eltölteni egy romantikus napot együtt? - torpant meg és magához húzva ölelt át.
- Amint vége ennek az egésznek! - néztem fel rá.
- Ígérd meg! - tartotta a kisujját.
- Megígérem! - fűztem össze kisujjainkat mosolyogva.
- Szeretlek! - puszilt a homlokomra.
- Én is! - bólogattam boldogan.
- Na menjünk együnk! - fogta meg a kezem és húzott a konyhába. Leültetett a székre, majd csak néztem ahogy sürgött-forgott.
- Seungi! Segítsek? - néztem mosolyogva, ahogy össze-vissza futkosott.
- Nem! - kuncogott
- Jó, jó rendben! - nevettem és kíváncsian néztem tovább.

Elég sokáig ügyködött valamin. Azt hittem valami különleges és nehéz, így amikor elém tette a kalácsokat és a tejeskávét nagyot sóhajtva haraptam ajkamba, nehogy elnevessem magam.

- Seungkwan... - sóhajtottam ismét, mosolyogva - Nagyon édes vagy meg minden, de.. 
- De? - kérdezte mosolyogva 
- Azért mert ez a kedvencem, nem azt jelenti, hogy csak ezt eszem meg. Ha minden nap ezt kell ennem egy idő után megunom.
- Szóval nem örülsz neki? - biggyesztette le ajkait.
- De, de nagyon örülök csak, majd máskor ehetnénk mást is. De tényleg örülök! - fogtam meg a kezét mosolyogva.
- Jó akkor, majd máskor csinálok mást. - mosolygott édesen - És izgulsz? Holnap van a nagy nap!
- Uhhum eléggé! - bólogattam miközben enni kezdtem.
- Ott leszek veled és szurkolni fogok! Én fogom fogni a legnagyobb Melanis táblát. - mosolygott mire csak felkuncogtam.
- Ígéred? 
- Ígérem. - bólogatott és kaptam is egy lágy puszit ajkaimra.

Mosolyogva ettem tovább, majd elgondolkodtam. Mi nem is csókolóztunk még normálisan. Sőt.. Mire várhat? Jelre vagy akár arra, hogy én tegyem meg? Mert ha arra akkor sose csókolózunk. 

A gondolkodásomból Wonwoo zökkentett ki.
- Jó reggelt! - dörmögte azzal a mély hangjával és már borzolta is össze a hajam.
- Még egy ilyen.. - morogtam, de inkább abba hagytam és felsóhajtva motyogtam el egy jó reggeltet.
- Mi a baja? - nézett Seungkwanra.
- Eddig semmi baja nem volt. - rázta a fejét tanácstalanul - Mi a baj édes? - nézett rám nagy szemeivel.

Felsóhajtva ráztam meg a fejem és közelebb húzva a székem bújtam hozzá. Kicsivel később megéreztem magamon a kezét, amivel lágyan cirógatott. Elmosolyodtam lehunty szemekkel, de ez se tartott sokáig, mert jött Joshua, aki szintén összetúrta a hajam.

- Joshuaaaa... - nyafogtam, jobban Seungkwanhoz bújva.
- Most mi az? - nézett rám értetlenül, de Seungkwan legyintett csak.

Épp, hogy lenyugodtam volna, mikor az az idióta leaderünk jött a konyhába. Átölelve mindkettőnket, szorított magához és borzolta össze a hajunkat.
- Hogy van az én gerle párom? - vigyorgott.
- Jól, de kérlek engedj! - próbált Seungi szabadulni, míg én lehunyt szemekkel vártam, hogy engedjen.
- Jó na! - nevetett, majd ahogy elengedett el is kezdtem magam igazgatni. Igazából próbáltam magam számolással nyugtatni, de több kevesebb sikerrel járt.

Felálltam, majd lassan néztem végig mindenkin. egy nagy sóhaj után, aztán egy lágy mosoly mögé rejtettem az idegességemet.
- Egyszer mondom el! - mosolyogtam - Attól még mert maknae vagyok nem azt jelenti, hogy ezt megtehetitek. - mutattam a fejemre - És most ha megbocsájtotok.. - bólintottam lágyan, majd ahogy megfordultam jött is Vernon.

- Mi az kislány? Idegesnek látszol.. - ment el mellettem és borzolta össze a hajam. Fújtatva trappoltam ki a konyhából, mire egy álmos Mingyu-ba ütköztem.
- Hé, hé. Jó reggelt! - mosolygott rám édesen. Pff mintha meghatna - Mi a baj?
- Ahj semmi! - ráztam a fejem és kikerülve indultam fel. Hallottam, hogy kinevet így még lekiabáltam neki az ajtóból, hogy 'Ne nevess', majd bevágtam magam után az ajtót. Az ágyra vágódtam, majd úgy döntöttem inkább készülök, mert  megyünk próbálni.

Összeszedtem magam, majd magamhoz vettem egy törölközőt, bugyit és a melegítőm mentem is a fürdőbe, hogy vegyek egy zuhanyt. Lassan vetkőztem, miután bekapcsoltam egy kis nyugtató zenét. Levetkőztem és már csak
 a bugyim volt. Bújtam ki belőle, amikor észrevettem, hogy nem olyan színű, mint amilyennek lennie kéne. Felsóhajtva vettem le, majd kezdtem el hideg vízzel kiöblíteni. 

- Seungkwan! - kiabáltam le neki, majd nem sokkal később meg is hallottam a hangját.
- Mondjad kicsim! - szólt be.
- Kérlek szépen menj el a boltba tamponért.
- M..Miért? - kérdezett vissza
- Tamponért. Van a szobában egy kis zöld doboz. Azt vidd magaddal és kérd meg eladót hogy segítsen!
- Háát...rendben. - adta meg magát.
- Jaj és kérj meg valakit, hogy menjen el a gyógyszertárba és kérjen menstruációs görcsre gyógyszert!
- Jó, rendben! - sóhajtott.
- Köszönöm! Siess! Szeretlek! - mosolyodtam el halványan
- Sietek! Én is szeretlek! - halkult egyre a hangja.

Lehet túl lényegre törő voltam, de hát ez most így sikerült. Amíg nem jött vissza, addig letusoltam és ahogy végeztem már kopogott is.
- Szívem! Itt van amit kértél.
- Ohh jó. Köszönöm! - nyitottam ki az ajtót és csak a kezem dugtam ki. Ahogy megéreztem a kezemben a dobozt, már húztam volna vissza a kezem, de lefogta azt és már csak egy puszit éreztem meg a kézfejemen. Lágyan elmosolyodtam és bezárva az ajtót kezdtem tovább készülni. Megoldottam a problémám így nyugodtan öltöztem fel.

Belebújtam a melegítőmbe, egy sima fehér pólóba, majd miután kifésültem a hajam mentem is le.
- Na kész vagy? - mosolygott Wonwoo.
- Uhhum, csak egy perc. - mosolyogtam és mentem is a konyhába szerelmemhez. Háta mögé álltam, majd átölelve puszilgattam meg.
- Mi az? - kuncogott megfordulva ölelésemben és ő is átölelt.
- Köszönöm. - mosolyogtam fel rá édesen
- Nincs mit! - mosolygott és már kaptam is volna a puszit csak Jeonghan közbe szólt.
- Miért nem készültél fel rá, hogy meg fog jönni? Miért ugráltattad Seungkwan-ékat? - morgott és a bögréjébe ivott.
- Mert előbb jött meg. - vontam fel a szemöldököm rá nézve.
- És nem gondolkodtál el azon, hogy terhes vagy? 
Ciccegve forgattam meg a szemeim és néztem újra rá.
- Egy: azt csak akkor lehet feltételezni, ha késik és nem akkor amikor előbb jön meg. Kettő: szűz vagyok!
- Én ezt megkérdőjelezném! - fújtatott.
- Igen és miért is? - vontam fel a szemöldököm és elengedve Seungkwant néztem rá.
- Mingyu, Seungkwan, Jooheon, Changkyun.. - kezdte el sorolni.
- Igen? Mi van velük? Jooheonnal és Changkyunnal egy mondatot váltottam, amikor itt voltak!
- És Mingyu? Ja és ki tudja mit csinálsz Wonwoo-val a "próbán." - mutatta ujjaival az idéző jelet.
- Mingyu-val barátok voltunk. Arról nem tehetek, hogy többet nézett a dolgok mögé. Wonwoo-val pedig próbálunk!
- Uhhum, persze... - bólogatott.
- Te most minek nézel engem? Ha? - emeltem kicsit fel a hangom.
- Mindegy... - vigyorgott
- Baszd meg! - morogtam
- Tessék? - fordult hátra.
- Baszd meg! Így már érted? - artikuláltam neki, majd otthagyva indultam a szobába. Wonwoo is hallotta így, ha be akar köpni a leadernek akkor ő is tud nekem segíteni.

A szobába a hátizsákomba dobtam a "zöld dobozt" a telefonom és egy üveg vizet. Felvettem még egy szürke pulcsit, aminek a csuklyáját felhúztam, majd meg a szemüvegem is felvettem és lementem.
- Mehetünk? - mosolyogtam Wonwoo-ra.
- Uhhum... - bólogatott. Még odajött Seungkwan, majd egy puszi után indultunk is.


Seungkwan POV

Egész jól indult a reggelünk, azt leszámítva, hogy hogyan keltem. Boldog voltam, hogy boldog, de aztán amikor jött Wonwoo tudtam, hogy nem sokáig lesz.
mikor felment csak felsóhajtottam miközben Wonwoo szólalt meg.
- Köszi! Most jó lesz vele próbálni! - sóhajtott Melani helyére ülve. Fejét a vállamra hajtotta és rám nézett.
- Seungi! Beszélj vele! - nézett rám nagy puppy szemekkel.
- Jó, beszélek! - bólogattam mosolyogva, majd meg is hallottam a nevem. Egyből felálltam és mentem is fel.

Ahogy meghallottam mit is kér tőlem lesápadtam, de közben el is pirultam. Persze mi mást mondhattam volna? Egyből belementem és már mentem is öltözni. Miután kész lettem lementem.
- Megvan mi baja volt! - sóhajtottam - Mennem kell tamponért!
- Mi? - nevetett fel Vernon. Woozi pedig meg se tudott szólalni a nevetéstől.
- Tényleg, nagyon vicces! - bólogattam grimaszolva
- Elviszlek kocsival! - állt fel a leader
- Jó, köszönöm! - bólogattam - Ja és azt mondta, hogy valaki legyen szíves elmenni a gyógydzertárba.
- Majd én elmegyek! - állt fel Mingyu és ment is fel.
- Feleségül ne vegyük? - morgott Jeonghan.
- Most meg mi bajod? Megkért, mi meg szívesen megtesszük! - néztem rá
- Hajrá! Csicskuljatok! - fordult el és mosogatni kezdett

Fejemet rázva néztem a leaderre aki szintén a fejét rázta. Lasdan megjött Mingyu is, majd mentünk. Azt tettem amit mondott..kértem segítséget a boltba így egyből a kezembe nyomták és fizettem is ki. Miután kifizettem mentünk a gyógyszertárba. Ott Mingyu ment be, de egy perc múlva már a kocsiba szállt be. Elég gyorsan végzett így siettünk haza, majd fel is mentem.

Amíg Melani nem végzett a konyhába vártam. Jeonghanról csak úgy sugárzott a féltékenység vagy a düh, de szerintem mindkettő.
Aztán amikor Melani megjött egyből Jeonghanra néztem. Tudtam, hogy nem lesz jó vége de amiket mondott még engem is felidegesítettek. Nem mertem beleszólni így hagytam had intézzék el.
Amikor Melani azt a bizonyos B betűs szót kimondta kicsit meglepődtem dehát megérdemelte. Mikor aztán felment Jeonghan nagy levegőket véve próbálta lenyugtatni magát.
- Gratulálok Seungkwan, szép egy barátnőd van. Szemtelen, káromkodik és még sorolhatnám. De ezt nem ússza meg. - rázta a fejét.
- De hát te idegesítetted fel. Kiprovokáltad... - akadtam ki. Gyorsan kisiettem, hogy még utolérjem szerelmem. Ahogy elértem egy gyors puszit adtam neki, majd megvártam míg elmennek.

               Seungkwan Pov end

Wonwoo-val addig csendben voltunk amíg oda nem értünk. Ahogy beértünk már várt minket a fodrászunk. Vagyis rám várt. Elkezdte mondani és mutogatni a képeket, hogy hogyan nézett ki Hyuna a klipbe és arra gongolt, hogy mivel szőke vagyok alapból is ezért levágja a hajam vállig. Max még világosít a hajamon hogy ne ugyan olyan legyen, mint Hyunának. Először nagyon nem akartam, aztán vegül belementem. Megbeszéltük, hogy holnap korábban bejövök és el is intézi. Elköszönt, majd mentünk is próbálni. 

Most a tánc tanárunk is jött felügyelni és ha, valami nem tetszett neki javított rajta. Egy két óra múlva volt egy órás szünetünk ahol kicsit beszélgettünk Wonwoo-val.
- Mi volt az Jeonghan-nal?
- Ja csak kötekedős kedvébe van. - rántottam meg a vállam
- Amikor mondta Seungkwan, hogy menni kell a boltba meg a gyógyszertárba akkor minket basztatott... - nevetett fel 
- Az szép.. - bólogattam
- Mindegy! Ne foglalkozz vele! - kuncogott
- És oppa...ki volt az a lány akit tegnap mondtál? - kiváncsiskodtam
- Ja...nem ismered. Régi osztálytársam akivel még mindig tartom a kapcsolatot. - mosolygott - De az idol élet nem egyszerű!

Nem mondtam semmit csak mosolyogva borzoltam meg a haját és már hallottuk is a tanárunk hangját.
- Lejárt az idő! Gyertek próbáljunk! - mosolygott kedvesen mire mi már álltunk is fel és tovább próbáltunk.

Nagyon sokáig próbáltunk. Olyan éjjel fél 12-ig benn voltunk, majd mentünk haza. Hulla fáradtan estünk be az ajtón, de csendbe közlekedtünk mert már mindenki aludt. Halkan vonszoltam el magam a fürdőig, majd gyorsan letusoltam és mentem Wonwoo-hoz.
- Oppa! Nem tudod hova rakták a görcsoldót?
- Mingyu vette. Gőzöm sincs hova tette. - rázta a fejét.

Felsóhajtva nyitottam be a szobánkba ahol már Seungkwan aludt. Nem feküdtem Seungi mellé mert nagyon fájt a hasam és csak forgolódni fogok így is. Úgy érzem túl hosszú lesz ez az éjszaka.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése