8.rész A nagy hír

Reggel mosolyogva keltem fel. Seungkwan még mindig úgy ölelt, ahogy este. Egy kicsit kinyújtóztam, mire Seungkwan is mozogni kezdett. 

- Jó reggelt! - ült fel mosolyogva. - Jól aludtál? - hajolt le, majd megpuszilta a homlokom. 

- Uhhum... - bólogattam mosolyogva, majd én is felültem.

- Szóval akkor...mi? Tudod? - vakargatta a tarkóját.

- Szerintem igen. Szerinted?

- Szerintem is... - bólogatott vigyorogva. - És mikor mondjuk el nekik? - bökött fejével az ajtó felé.

- Amikor te jónak látod... - mosolyogtam rá, majd felálltam és kinyújtóztam.

- Akkor most! - állt mellém. - Azt akarom, hogy tudják, te csak az enyém vagy - vigyorgott egyfolytában.

- Hogyan szeretnéd elmondani nekik? - mosolyogtam, majd felvettem egy pulcsit.

- Fázol? - nézett rám aggódva.

- Picit - mosolyogtam.

- Öltözz fel normálisan - ment a szekrényemhez, majd elővett egy melegítőt, amit nem tudom hogy, de rám rángatott, majd még a pulcsim csuklyáját is a fejembe húzta.

- Na jó, ez túlzás - nevettem.

- Nem, nem az.. - rázta a fejét. - Inkább menjünk.. - fogta meg a kezem és elindultunk le. Fél úton megállítottam.

- Nem mondtad, hogy akarod elmondani..

- Majd meglátod csak gyere - húzott tovább teljesen a konyhába. Már S.Coups, Mingyu, Woozi és Jeonghan ott ültek és kávézgattak. Mosolyogva fordultak felénk és köszöntek.

- Jó reggelt - mosolygott Seungkwan, majd leült és az ölébe ültetett. S.Coups csak mosolygott. Már sejtette mi lesz.

- Figyeljetek egy picit... - kezdett bele Seungkwan, de a csengő megzavarta. S.Coups egyből ment és kinyitotta. Néhány perccel később, egy csomaggal jött vissza. Elég nagy volt, így Mingyu és Wonwoo is segített neki. A nappaliba vitték, mi pedig követtük őket. Mindenki leült és csak néztük a dobozt. Egy kis idő után megelégeltem az üldögélést és felálltam.

- Na jó én kinyitom... - indultam meg a doboz felé.

- Segítek! - jött oda Dino is és együtt kezdtük kibontani. Egy kis levél volt benne és néhány nagyobb dolog.

- Olvasd fel.. - nyomtam leaderünk kezébe. Bólintott, majd olvasni kezdte hangosan.

- Kedves Seventeen. Előző kis vetélkedőtök eredményét szeretnénk közölni veletek. Az első három helyezettet mondjuk. Akkor kezdjük is. A harmadik Woozi és Mingyu, a második Vernon és Seungkwan és az első páros pedig....Wonwoo és Melani. Nagyon gratulálunk nektek. A harmadik és a második helyezett nyereménye vásárlási utalvány, amivel bármit lehet venni. Az első helyezetté pedig egy megtiszteltetés. Még pedig az, hogy a következő nagyszabású rendezvényen (legközelebbi MAMA) elő kell adniuk a számukat, amivel felléptek. A szám igazi előadójuk előtt. Nincs sok időtök már, így gyakoroljatok és sok sikert! Szeretettel: Manager-nim.

Mikor végzett az olvasással, nagy szemekkel és tátott szájjal nézett fel.

- Ti...ti.. - mutatott rám és Wonwoo-ra. Széles vigyorral néztem Wonwoo-ra, majd átöleltem.

- Elég jók vagyunk.. - mosolygott hátamat simogatva. - Menjünk próbálni nem? - nézett rám.

- Igen. Menjünk... - bólogattam és felpattanva a szobába indultam.

*Seungkwan*

Kicsit sokkolt az egész. Olyan jó volt nekik, hogy ők lettek az elsők és ilyen nyereményük van. Én is örültem azért a mi ajándékunknak, így lepacsiztam Vernon-nal. Gratulálni akartam szerelmemnek, de már csak azt láttam, ahogy megy fel. Felsóhajtva utána indultam. Mikor felértem, már át volt öltözve és indulásra kész volt.

- Édesem! Nem is hagyod, hogy gratuláljak? - mosolyodtam el kezeim ölelésre nyitva. Amikor kezeimbe éreztem, szorosan öleltem magamhoz. Felszusszanva nyomtam puszit homlokára.

- Gratulálok! - mosolyogtam.

- Köszönöm! - mosolygott fel rám, majd felkapta a cipőjét, majd még oda jött egy gyors puszira.

- Sietek.. - mosolygott és el is tűnt. Azt hittem kicsit tölthetünk együtt egy kis időt. Tudom, hogy mindig együtt vagyunk, de most úgy akartam, mint egy pár. Felsóhajtva dőltem az ágyamra és az időt számoltam.

*End*

Ahogy lementem, már ott állt Wonwoo.

- Mehetünk? - mosolygott rám boldogan.

- Igen. Menjünk - bólogattam mosolyogva, majd elindultunk. Nem bírtunk magunkkal egész úton. Olyanok voltunk, mint az ovisok. Le akartuk hűteni magunkat, így vettünk egy jég kását. Megállapítottuk, hogy pénz kidobás volt, mert még mindig hülyék voltunk. Most jöhetett volna bármi. Semmi nem tudta volna elrontani a kedvünket. Lassan aztán a próba terembe. Leraktuk a cuccainkat, megnéztük a videónkat, hogy kicsit frissítsük az emlékeinket, majd próbálni kezdtünk. Estig próbáltunk. Tökéletesek akartunk lenni és amúgy is csak két napunk volt hátra. A próba végén elfeküdtünk a földön. 

- Oppa...elfáradtam - lihegtem felé fordulva.

- Én is..- bólogatott. - Szeretnéd magad lehűteni? - mosolyodott el.

- Jég kása? - vigyorogtam.

- Nem, dehogy. Ilyenkor hol kapsz jég kását? - nevetett fel. - Annál sokkal jobb.

- Akkor leszeretném - kuncogtam.

- Jól van.. - vigyorgott bólogatva, majd a táskájához ment. Elővette a vizes üvegét, majd azzal a lendülettel le is öntött.

- Na nee... - nevettem magamra nézve.

- De, de.. - bólogatott. Oda siettem én is a Táskához, majd elő vettem az üvegem és én is leöntöttem.

Eljátszottunk ezzel egy darabig, amíg a takarító néni be nem jött.

- Elnézést. Mit csinálnak? - szólt egy kicsit erőteljes hangon. Wonwoo kicsit zavartan, de beletúrt vizes hajába és megszólalt.

- Próbálunk - jelentette ki.

- Mit próbálnak? Hogy hogyan kell eláztatni a próba termet?

- Nem..mi épp végeztünk... - próbálta elmagyarázni, de a néni nem hagyta.

- Minden úszik a vízben. Ezt felszívja a parketta és tönkre megy. 

- Feltöröljük... - morrant fel kicsit idegesen Wonwoo és a wc-be ment törlőért és elkezdte feltörölni. Én is magamhoz vettem kis papírt és segítettem neki. Lassan végeztünk, és felkapva a cuccait elindult kifelé. Én még meghajoltam a néni előtt, majd Wonwoo után siettem.

- Várj... - ragadtam meg a kezét, és próbáltam felvenni vele a tempót. - Mi a baj? - néztem fel rá.

- Egyszer érzem jól magam, akkor is elrontják... - morgott tovább.

- Miért nem szokott jó kedved lenni? - kíváncsiskodtam tovább.

- Azért mert... - állt meg az ajtó előtt. - Nem lehet enyém az a lány aki tetszik... - ment be a lakásba. Kicsit elgondolkodtam az ajtó előtt, majd én is bement utána. Egyből Mingyu támadott le.

- Mi a baja Wonwoo-nak? - nézett rám nagy szemekkel.

- Elrontották a hangulatát... - sóhajtottam, majd a szobába mentem. Seungkwan egyből felugrott és átölelt.

- Elfáradtál? - simogatott meg.

- Igen - bólogattam. - Szóval elmegyek tusolni és lefekszek - mosolygok fel rá és elkezdtem vetkőzni. Magamhoz vettem a cuccaimat, majd elmentem tusolni. Egy jó tusolás után teljesen elálmosodtam, így nehezen bevánszorogtam a szobába. Amikor beértem elmosolyodtam. Seungkwan fogadott vigyorogva.

- Leágyaztam neked nyuszim... - mosolygott.

- Köszönöm.. - mosolyogtam és megpusziltam. - Alszol velem?

- Megvárom amíg elalszol. - mosolygott, majd lefeküdtünk együtt. Hozzá bújtam szorosan és lassan el is aludtam.